Szatmár megyében ezek az önkormányzatok hívták le a legtöbb uniós támogatást

A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között – mutat rá az Erdélystat friss elemzése.

Ez az elemzett periódusban a Románia által elnyert összes uniós bevétel (36,2 milliárd euró) közel 15%-a. Az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50%-át a községek által elnyert összegek tették ki. A városok részesedése 29%, a megyei tanácsoké pedig 22% volt ebben az időszakban.

Az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4%-ot tettek ki az összes (megyék, városok, községek) önkormányzati jövedelmekből 2011–17 között. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7%-ban járultak hozzá a települési bevételekhez. Kiemelendő, hogy a gazdasági válság alatt, az uniós források 16% fölötti arányban járultak hozzá a községek költségvetéséhez. A városok esetében az uniós jövedelmek kisebb mértékben, 3,6%-ban járultak hozzá az önkormányzati bevételekhez az elemzett periódusban.

A romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat 2011–17 között. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre -derült ki e a fentebb említett forrásból.

Ami a Szatmár megyei önkormányzatokat illeti, a legtöbb EU-s forrást lehívó önkormányzatok toplistájának tetejére Mezőpetri került, ki a 2011-2017-es időszakban nem kevesebb, mint 4,5 millió eurós bevételre tettek szert a lehívható pénzalapoknak köszönhetően. Második helyzre Szatmárudvari futott be, ahol összesen 3,5 millió eurót hívtak le az említett időszakban. A dobogó harmadik helyére pedig Szilágypér állhatott, akinek a felmérésben vizsgált hét év alatt sikerült 3,5 milliónyi támogatást megpályázni. A megyei toplista további éllovasai: Érendréd (3,3), Felsőberekszó (3,3),Piskolt (3,2), Aranyosmeggyes (3,1), Bogdánd (3,1), Börvely (2,9), Szatmárhegy (2,9), Mikola (2,9), Pusztadaróc (2,8), Érszakácsi (2,7), Csanálos (2,6), Turc (2,4), Majtény (2,4), Alsóhomoród (2,4), Vámfalu (2,3), Nagytarna (2,3), Krasznaterebes (2,3).

A szomszédos Bihar megye top 3-as listájának élére Bors került 4,7 millió euróval, Csarnóháza 3,9 millióval és Szalacs 3,3-mal. Szilágy megyében Magyarkecel került az élre, melyhez 4,5 millió eurót kellett sikeresen lehívnia a 2011-2017-es időszakban. Második helyre Kraszna került ugyancsak 4,5 millióval, s harmadikként Almásbalázsháza végzett összesen 4,2 millió eurónyi EU-s bevétellel. E pénzösszegek csak és kizárólag az EU-s forrásokból, sikeresen elbírált pályázatok által kerültek az említett önkormányzatok kasszájába, azaz az említett összegek nem tartalmazzák az állami költségvetésből származó bevételeket - figyelmeztet az Erdélystat. Az elemzés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyes önkormányzatok e pénzeket csak pontosan meghatározott célokra költhették el, példának okáért vidékfejlesztésre, infrastruktúra-beruházásokra vagy ingatlnafelújításokra.